SZÁLLITÁS, BEÉPITÉS ORSZÁGOSAN - Tartályház.

TARTÁLYOK | SZENNYVIZTISZTITÓK | OLAJFOGÓK | ZSIRFOGÓK | MEDENCÉK | BORTARTÁLYOK

Szennyvíztisztító pályázatokhoz fogalomjegyzék

Fogalomjegyzék

Egyedi szennyvízkezelés: olyan egyedi szennyvízkezelő létesítmények alkalmazása, amelyek legalább 1, legfeljebb 50 lakosegyenérték szennyvízterhelésnek megfelelő települési szennyvíz tisztítását, végső elhelyezését, illetve átmeneti gyűjtését, tárolását szolgálják.

Egyedi szennyvízkezelő berendezés: olyan vízilétesítmény, amely a települési szennyvizek nem közműves, biológiai tisztítását energiabevitel segítségével végzi.

Egyedi szennyvízkezelő berendezés telepítése: egyedi szennyvízkezelő berendezést a felszín alatti vizek védelme szempontjából fokozottan érzékeny területek közül csak azokon a helyeken lehet létesíteni, ahol:

 

a) a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló kormányrendelet a tisztított szennyvíz szikkasztását nem tiltja, és

b) karsztos területek esetén továbbá akkor, ha a karsztvíztest jó kémiai állapotban van és

ba) a felszínen vagy 10 méteren belül nem találhatóak mészkő vagy dolomit képződmények, vagy

bb) mész- és dolomitmárga képződmények előfordulása esetén ezekre a területekre vonatkozóan a települési szennyvízkezelési program készítése során végzett vizsgálatok bizonyítják, hogy az elszivárogtatásra kerülő tisztított szennyvíz nem éri el a karsztvizet.

Egyedi szennyvízkezelő létesítmény: A talaj adottságainak, a felszín alatti víz mélységének és a települési szennyvíz mennyiségének figyelembevételével méretezett, tisztítómezővel ellátott oldómedencés létesítmény és az egyedi szennyvízkezelő berendezés (a továbbiakban együttesen: egyedi szennyvízkezelő létesítmény) a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V.22.) kormányrendeletnek, valamint a 147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet 25. §-ban és a 26. §-ban foglalt rendelkezéseknek megfelelően létesíthető.

Egyedi szennyvízkezelő létesítmény létesítése:

 

I. Egyedi szennyvízkezelő létesítményt akkor lehet létesíteni, ha:

a) az megfelel a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó műszaki szabályokról szóló miniszteri rendeletben meghatározott előírásoknak, és

b) programszerű telepítés esetében az engedélyezési eljárás során a kérelmező mellékeli a felelős szolgáltató üzemeltetésre vonatkozó nyilatkozatát.

II. Egyedi szennyvízkezelő létesítményt úgy kell létesíteni, hogy: 2

 

a) az egyedi szennyvízkezelő berendezés esetén az elfolyó tisztított szennyvízből,

b) a tisztítómezővel ellátott oldómedencés létesítmény esetén a tisztító-szűrőmező után elfolyó tisztított szennyvízből történő mintavétel műszakilag megoldható legyen.

III. Egyedi szennyvízkezelő létesítmény létesítése során a vízügyi hatóság előírja:

a) egyedi telepítés esetében – amennyiben a felszín alatti vizek védelméről szóló kormányrendelet alapján szükséges – a kockázat, a beruházás és az üzemeltetés gazdaságosságának szem előtt tartásával a feltételek teljesülésének ellenőrzését szolgáló monitorozást;

b) programszerű telepítés esetében a környezet védelmének általános szabályairól szóló törvény és a vizek védelméről szóló jogszabályok alapján az azoknak megfelelő monitoring rendszer kiépítését és üzemeltetését.

IV. Az új egyedi szennyvízkezelő létesítmények megvalósításával gondoskodni kell a korábban épített szakszerűtlen egyedi szennyvízkezelő létesítmények felszámolásáról.

Egyedi szennyvízkezelő létesítmény telepítése: egyedi szennyvízkezelő létesítményt bármely területen történő programszerű telepítés, illetve a felszín alatti vizek minősége szempontjából fokozottan érzékeny vagy magas talajvízállású területeken történő egyedi telepítés esetén akkor lehet létesíteni, ha a települési önkormányzat által elfogadott és a vízügyi hatóság által jóváhagyott Települési Szennyvízkezelési Program ezt lehetővé teszi.

Egyedi szennyvízkezelő létesítmény üzemeltetése:

 

I. Egyedi szennyvízkezelő létesítmény üzemeltetése során a tulajdonosnak gondoskodnia kell:

a) az egyedi szennyvízkezelő létesítmény üzemeltetés feltételeinek biztosításáról;

b) az egyedi szennyvízkezelő létesítmény működésének rendszeres, szemrevételezéssel történő napi ellenőrzéséről;

c) az egyedi szennyvízkezelő létesítmény megközelíthetőségéről;

d) a szükséges karbantartási munkák elvégeztetéséről;

e) a keletkező hulladéknak a hulladékról szóló törvénynek megfelelő módon történő elhelyeztetéséről, ártalmatlaníttatásáról, és

f) a vízügyi hatóság részére történő adatszolgáltatásról a 147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet 27. § (2) bekezdés b) pontja és a 28. § (1) bekezdés alapján.

II. Egyedi szennyvízkezelő létesítmény üzemeltetése során a tulajdonosnak gondoskodnia kell: 3

 

a) egyedi telepítésnél a meghibásodás, bűzképződés, tartós habképződés elhárításáról, valamint az üzemnapló rendszeres vezetéséről és a vízügyi hatóságnak történő bemutatásáról; b) programszerű telepítésnél a meghibásodás, bűzképződés, tartós habképződés esetén a felelős szolgáltató értesítéséről, valamint az üzemnapló rendszeres vezetéséről és a vízügyi hatóságnak, valamint a felelős szolgáltatónak történő bemutatásáról.

Egyedi zárt szennyvíztároló: olyan egy vagy több, zártan és vízzáróan kialakított tartályból, illetve medencéből álló közműpótló műtárgy, amely a szennyvizek ártalommentes gyűjtésére és a szennyvízből keletkező nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz időszakos tárolására szolgál.

Elérhető legjobb technika: a korszerű technikai színvonalnak, és a fenntartható fejlődésnek megfelelő módszer, üzemeltetési eljárás, berendezés, amelyet a kibocsátások, környezetterhelések megelőzése és – amennyiben az nem valósítható meg – csökkentése, valamint a környezet egészére gyakorolt hatás mérséklése érdekében alkalmaznak, és amely a kibocsátások határértékének, illetőleg mértékének megállapítása alapjául szolgál. A technika fogalmába beleértendő az alkalmazott technológia és módszer, amelynek alapján a berendezést (technológiát, létesítményt) tervezik, építik, karbantartják, üzemeltetik és működését megszüntetik, a környezet helyreállítását végzik.

Építési normagyűjtemény (ÉNGY): olyan építési-műszaki paramétereket tartalmazó gyűjtemény, amely az építési munkanemek és tételek megnevezése mellett tartalmazza a tételekre vonatkozó referenciaárat is.

Felelős szolgáltató:

 

I. az egyedi szennyvízkezelő létesítmények működtetéséért felelős szolgáltatónak gondoskodnia kell:

a) a működés során, annak üzemnaplóban történő dokumentálásával:

aa) a rendszeres helyszíni szemléről;

ab) a szükséges karbantartási munkák elvégzéséről;

ac) az elfolyó tisztított szennyvízből történő mintavételek és analitikai vizsgálatokkal kapcsolatban a 147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet (1a) bekezdés szerinti gyakorisággal történő elvégzéséről, és a vízügyi hatóság részére történő megküldéséről;

ad) kifogásolhatóan működő létesítmény esetén a hiba kijavításáról és az ismételt mintavételről;

ae) tartósan kifogásolt működés esetén a vízügyi hatóság értesítéséről;

b) a 147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet 26. § (4) bekezdésben meghatározott monitoring vizsgálatok elvégzéséről és nyilvántartásáról;

c) a vízügyi hatósággal történő kapcsolattartásról, jogszabályban és az üzemeltetési engedélyben meghatározott adatok térítésmentes szolgáltatásáról; 4

 

d) a szervizszolgáltatásról, rendelkezésre állásról;

e) a lakossági tájékoztatásról és kapcsolattartásról.

Egyedi telepítésnél, ha a kibocsátás meghaladja az 500 m3/év mennyiséget, évente mintavételt és analitikai vizsgálatot kell végezni. Programszerű telepítés esetén évente legalább az egyedi szennyvízkezelő létesítmények 20%-ánál a mintavételt és az analitikai vizsgálatot el kell végezni úgy, hogy valamennyi létesítmény legalább 5 évente bekerüljön a mintavételi és analitikai vizsgálati ütemezésbe.

Felelős szolgáltató az lehet, aki képes hiánytalanul ellátni a 147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet 28. § (1) bekezdésben meghatározott alapfeladatokat és rendelkezik szennyvíztechnológus, vagy azzal egyenértékű, illetve magasabb szakirányú végzettséggel. Jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet akkor végezhet a 147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet 28. § (1) bekezdés szerinti tevékenységet, ha tagja vagy vele munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló más személy rendelkezik e Korm. rendelet 28. § (2) bekezdésben meghatározott képzettséggel, és ez a tag, személy részt vesz a tevékenység ellátásában.

A felelős szolgáltató a vízgazdálkodásról szóló törvényben (1995. évi LVII. törvény) meghatározott közüzemi szerződés alapján szolgáltat.

Indikátor: uniós jogszabályokban és a programban nevesített, valamint az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter által vezetett minisztérium által meghatározott, eredményt vagy teljesülést mérő mutató.

Karsztvíz: a karsztosodott kőzetek (mészkő, dolomit) pórusaiban, hasadékaiban, üregeiben elhelyezkedő felszín alatti víz.

Kedvezményezett: a támogatásban részesített támogatást igénylő.

Kifizető ügynökség: a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH).

Közcsatorna: a közműves ivóvízellátásról és a közműves szennyvízelvezetésről szóló kormányrendelet szerinti szennyvízelvezető mű, valamint a települési szennyvíztisztító telep vagy szennyvíztisztító telep nélküli közüzemi szolgáltatást biztosító szennyvízelvezető, -gyűjtő rendszer.

Lakossági felhasználó: az a természetes személy, aki nem jövedelemszerző gazdasági tevékenység keretében, saját háztartása, üdülő vagy hétvégi ház, garázs ellátása érdekében veszi igénybe a víziközmű szolgáltatást, valamint a társasház és a lakásszövetkezet.

Lakott terület: a település közigazgatási területének belterületi része, valamint az övezeti besorolástól függetlenül minden olyan külterületi településrész, ahol a nyilvántartott földrészleteket (ingatlanokat) tekintve legalább 50%-ban állandó tartózkodási hely szerint bejelentett (nyilvántartott) lakosság él, és a területfelhasználás, valamint az infrastruktúra-hálózat kialakítása a települést érintő – jóváhagyott – országos és térségi területrendezési tervekkel összhangban lévő településrendezési eszközöknek megfelel.

 Magas talajvízállású terület: az a terület, ahol a talajvíz felszíntől számított legmagasabb szintje 1,5 méter felett van.

Nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz: olyan háztartási szennyvíz, amelyet a keletkezés helyéről vagy átmeneti tárolóból – közcsatornára való bekötés vagy a helyben történő tisztítás és befogadóba vezetés lehetőségének hiányában – gépjárművel szállítanak el ártalmatlanítás céljából.

Nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtése: a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíznek az ingatlan tulajdonosától, vagyonkezelőjétől, birtokosától vagy használójától történő átvétele, elszállítása és ártalmatlanítás céljából történő átadása.

Saját célú vízilétesítmény: rendeltetésük szerint üzemi, háztartási, mezőgazdasági vízellátást, valamint vízkárelhárítási, víztisztítási, vízerő hasznosítási feladatokat ellátó, továbbá a közcélú vízilétesítménynek nem minősülő szennyvíz gyűjtését, tisztítását, hasznosítását és elhelyezését szolgáló mű, és ami a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény szerint nem minősül víziközműnek.

Szennyvíz befogadó: a felszíni víz, annak medre és a talaj.

Szennyvizek ártalommentés elhelyezése: a szennyvizek – jogszabálynak megfelelő mértékű tisztítást követő – bevezetése a természeti környezetbe.

Szennyvízelvezetéssel összefüggő agglomeráció: olyan terület, amelyen belül a népesség és/vagy a gazdasági tevékenység elegendően koncentrált ahhoz, hogy a települési szennyvizet összegyűjtsék, szennyvíztisztító telepre és végső kibocsátási pontra vezessék.

Szennyvízelvezetéssel összefüggő lakosegyenérték: szerves, biológiailag lebontható terhelés, amelynek ötnapos biokémiai oxigénigénye (BOI 5) 60 g oxigén/nap.

Talajvíz: laza törmelékes, üledékes felszínközeli képződmények telített zónájában az első vízzáró vagy félig áteresztő réteg mélységéig, legfeljebb a vízgyűjtő gazdálkodási tervben meghatározott sekély porózus, vagy sekély hegyvidéki víztest alsó határáig elhelyezkedő felszín alatti víz.

Természetközeli szennyvíztisztítás: olyan biológiai szennyvíztisztítási eljárás, amely során a szennyezőanyagok lebomlását a hordozó talajhoz, homokhoz, kavicshoz, növények gyökerének felületéhez kapcsolódó mikroorganizmusok végzik aerob vagy anaerob módon, valamint a tavas szennyvíztisztítási megoldások.

Tisztítómezővel ellátott oldómedencés létesítmény: olyan oldómedencéből és tisztítómezőből álló vízilétesítmény, amely a települési szennyvizek nem közműves elvezetésére és elhelyezésére szolgál, és amely a szennyezőanyagok anaerob lebontását energiabevitel nélkül végzi.

Települési Szennyvízkezelési Program: a környezet védelmének általános szabályairól szóló törvény rendelkezéseinek megfelelően a települési környezetvédelmi program részeként dolgozza ki az önkormányzat a települési szennyvízkezelési programot.

 Tulajdonosi kötelezettségek: az egyedi szennyvízkezelő létesítmény tulajdonosa kötelességeit átruházhatja. A tisztítómezővel ellátott oldómedencés létesítmény és az egyedi zárt szennyvíztároló tulajdonosának gondoskodnia kell a keletkező hulladék a hulladékról szóló törvénynek megfelelő módon történő elhelyeztetését és ártalmatlaníttatását igazoló, tárgyévre és előző évre vonatkozó dokumentumok, számlák őrzéséről.

Védőidom: az üzemelő, illetve tervezett vízkivételi műveket körülvevő felszín alatti térrész, amelyet a vízkivétel — mennyiségi, minőségi — védelme érdekében a környezeténél fokozottabb biztonságban kell tartani.

Védőterület (ideértve a védősávot): az üzemelő, illetve a tervezett vízkivételi műveket körülvevő terület, amelyet a vízkivétel — mennyiségi, minőségi — védelme érdekében a környezeténél fokozottabb biztonságban kell tartani.

Vízbázis: vízkivételi művek által igénybe vett vagy arra kijelölt terület, illetőleg felszín alatti térrész és az onnan emberi fogyasztásra, illetve hasznosításra kitermelhető vízkészlet a meglévő vagy a tervezett vízbeszerző létesítményekkel együtt.

Víziközmű: a 2011. évi CCIX. törvény 6. § (4) bekezdésben meghatározott kivétellel víziközműnek minősül, és kizárólagosan e törvényben foglaltak szerint működtethető a funkcióját tekintve a 2. § 20. pont a) és b) alpontjában foglaltaknak is eleget tevő közcélú vízilétesítmény, amely legalább huszonöt, a települési belterületen lévő lakossági felhasználó ellátását biztosítja.

 Forrás: https://www.palyazat.gov.hu/